Belvárosi ablakok cseréje

Budapest belvárosi nyílászáróinak cseréje számos problémát jelent a lakók és a nyílászáró cserét végző szakemberek számára. A régebbi belvárosi ablakok szinte kivétel nélkül kapcsolt gerébtokos kivitelben készültek, vagyis két dupla ablakszárny van, az ablakszárnyak között pedig 10-15 cm távolság van. Számos esetbe az ablak szerkezetek belülről zárható spalettával rendelkeznek, és a fal belső síkjában további faburkolatok találhatóak, gyakran a padlószintig. A helyzetet bonyolítja, ha az ablakok felett felső beépített redőnyszekrény található.

Az évszázados ablakszárnyak vetemedettek, a felületkezelések elmaradása miatt korhadtak, a tok az épületek mozgása miatt elmozdul a helyéről., így a hőveszteség nem csak az elvetemedett ablakszárnyak mellett jelentkezik, hanem a tok és fal közötti, valamint a felső redőnyszekrény elvetemedett szerelőfedele mellett is.
Ablakcserénél, el kell döntenünk meddig bontsuk vissza a régi szerkezetet, hiszen a kibontott szerkezetek helyére ugyanazon funkciót ellátó elemeket kell legyártatnunk, vagy egyszerűen megszüntetjük azokat.

Amennyiben a régi tok állapota jó, nem korhadt, nincs kimozdulva a helyéről, számításba jöhet a bontás nélküli, vagy tokráépítéses ablakcsere. Ebben az esetben a régi tokba kerül beépítésre az új nyílászárók tokja, a bennmaradt tokot pedig egyszerűen felújítjuk, vagy burkolóelemekkel látjuk el. Ez a módszer mind fa, mind műanyag nyílászárók esetén alkalmazható. Amennyiben felső beépített redőnyszekrényes az ablakunk, a szerelőnyílás szigetelését is meg kell oldanunk.
Amennyiben felső redőnyszekrényes ablakunk van, és új hőszigetelt redőnyt szeretnénk, a tok kibontása elkerülhetetlen, hiszen a felső , beépített redőny a tok tetejére kerül . Amennyiben felső redőnyünk tönkrement, de nem szeretnénk tokot bontani, a felső redőnyt megszüntetve, annak házát hőszigetelő anyaggal tölthetjük ki, és az ablakokra külső redőnyt szerelhetünk.
Ha a tok kibontása mellett döntünk, felső redőnyszekrényes ablakoknál , az új nyílászárókra hasonlóan felszerelhetőek az új hőszigetelt redőnyszekrények, vagy azok elhagyása esetén az ablakok feletti üregek megszüntethetőek. Az új ablakainkra természetesen külső redőny is szerelhető , akkor is ha eredetileg felső redőnyünk volt. Műemlék jellegű ablakoknál , a külső redőny sok esetben nem megengedett, erről előzetesen szerezzünk információkat.

  

Az új nyílászárónk valószínűleg valamilyen eurofalcos , 2 vagy 3 rétegű üvegezéssel ellátott nyílászáró lesz. Ez az típus amivel leggyakrabban találkozunk. A korszerű ablakok már egy ablakszárnnyal tudják azokat a hő és hangszigetelési paramétereket , sőt sokkal többet is, mint a régi kapcsolt gerébtokos ablakain legyártásuk pillanatában. Az új ablakaink tokja azonban keskenyebb mint a régi gerébtokos ablak. Fa ablaknál jellemzően 68 mm-től indulnak, 3 rétegű üvegez alkalmazása esetén sem több 88 mm-nél. A régebbi tokot kibontva tehát egy szélesebb sérült falfelülettel találkozunk, mint amennyit az új tok kitakar. Amennyibe költségtakarékos megoldást választunk ezt a részt vakolhatjuk, vagy korszerűbb módszerrel , szárazépítéssel, gipszkarton profilokkal , gipszes vakolattal tüntetjük el. Szebb a végeredmény ha az új az új ablaktokot festett faelemekkel annyira megszélesítjük, hogy az ablak behelyezése után, szemből szintén letakarva a sérült falrészt szinte teljesen eltüntethetjük.

A végeredmény egy sokkal nagyobb felületkezelt faelemekkel ellátott nyílászáró, amely egy szélesebb fa párkánnyal valóban esztétikus végeredményt ad.

Nyílászáró cserénél milyen nyílászárónk van , és milyen lehetőségeink vannak az új beépítése esetén?
• Legegyszerűbb az csere ha normál gerébtokos ablakunk van , és a cserét vagy tokráépítéssel , vagy a tok kibontása után a visszajavítást gipszkartonnal oldjuk meg. Tokráépítésnél a gerébtokos ablak belső tokjára a külső ablaksíkra helyezve az új nyílászárót , rögzítés és szigetelés után az régi ablaktokot takaróléccel körbeszegjük, vagy a régi tokot beburkoljuk. Kibontás esetén a sérült falrészt gipszkartonnal , gipszes vakolattal visszajavítjuk. Beépítés után a visszajavított részt már csak festeni kell.
• Felső redőnyszekrényes ablaknál, tokráépítés estén hasonló a helyzet , itt csak a redőnyház szerelőnyílását kell leszigetelni.
• Ha felső redőnyszekrényes ablakunk van , és a tokot kibontjuk, alkalmazhatunk az új ablakoknál is felső redőnyt, de a tok melletti részeket szintén gipszkartonnak kell kijavítanunk.
• Felső redőnyszekrényes ablak kibontása után a redőny meg is szüntethető. Ebben az esetben a létrejött üreget beépítjük, szigetelőanyaggal töltjük fel. Későbbiekben külső redőny szerelhető fel.